Mentalitás

Több, egymástól független olvasó írta, h látják, h nem tetszenek nekem itt a dolgok. Szó mi szó, ez így van, de azért ez több részletből tevődik össze.

Volt egy érdekes beszélgetésem a munkatársakkal tegnap, ami rávilágít az itteni mentalitásra elég rendesen – erre nem akarom mondani h rossz, vagy jó, hanem hogy más. Valahonnan onnan indultunk el, hogy valaki panaszkodott, h sokat kell füvet nyírnia, és miközben az elején arról viccelkedtünk, h miért nem vesz vagy bérel pár kecskét vagy bárányt, viszonylag gyorsan oda jutottunk, hogy miért nem veszek én házat. Megpróbálok rámutatni pár dologra itt, ami szerintem sokaknak segíthet eldönteni, mennyire nekik való ez az ország, avagy sem. Kicsit zilált téma, de megpróbálom összefogni valahogy.

Azt már írtam, hogy IT-s vagyok egy banknál. Ez szerintem kb minden ember fejében az a párosítás, aki elvileg sokat dolgozik, és viszonylag jól keres. Itt ez nem teljesen így van, bár az anyagiakkal nincs gond. Az iroda du 4 körül üresedik, pénteken már 3kor mindenki vagy iszik, vagy hazamegy, inkább az utóbbi. Egyébként is nagyon lassan zajlik itt az élet, de mindenkinek nagyszerű, hogy hazamehetnek a családdal lenni. Ott a gyerek, az asszony, a macska, kanári, egyéb hasonlóan hangos és idegesítő lények. Az, hogy én 15 perc gyalog lakom a város központjától, az itt már külvárosnak számít, ezt többször megkaptam már. (Persze ez is baromi drága, a többiek egy óra autózásra laknak.)

Itt jön be a házvásárlás téma. Valami olyasmit mondtam tegnap a távolság kérdésre, hogy épül a bel(jebb)városban egy új toronyház, ahol 400.000 NZD körül kapni már másfélszobás lakást, és azt ki lehet adni kb 2000 per hó áron. Szerintük az baromság. Állandóan azzal baszogatnak a többiek, hogy mennyire drága nekem az élet, miért nem veszek egy 4 szobás házat valahol Hutt-ban (kb Gödöllő), mert annak három szobáját kiadhatom, meg akkor főzhetném az alkoholt mint mindenki (errefelé legális és divatos, meg olcsó is.), lehetne kertem, vehetnék autót, és nem kéne a kis ötven négyzetméteres lakásra költenem egy valag pénzt. Anyagilag nem lenne hülyeség egyébként, de egy városi gyereknek ez baromi strapa. Orbáni utópia, sok gyerek, sok kerék, satöbbi.

Itt másra megy el a pénz mint Európában. Sokaknak fejenként két autója van, ebből az egyik valami fura jószág majdnem mindig pl kivénhedt régi amerikai csodajármű, vagy ha nem autó akkor motor. Ez nekik fontos, periodikusan megmozgatják a dögöt, vagyont költenek rá (annyi autószerelő van Wellingtonban, hogy csak nézek, szerintem Angliában nincs ennyi összesen). Sokan főznek alkoholt, kertészkednek, stb.

Itt nagyon nem városian gondolkodnak az emberek. Auckland se jobb egyébként, mert bár nagyobb város, az ottani belváros megfizethetetlen, a közlekedés rossz,  és ott is mindenki kint lakik.

Ez egy buborék, egy meglehetősen vastag fajta. Nem hallani nemzetközi hírekről, történésekről, egyszerűen nem foglalkoznak az emberek azzal, hogy mi megy a nagyvilágban körülöttük, mert lássuk be, a nagyvilág elég messze van innen, úgyhogy nem igazán “körülöttük” van.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *